Rico feat. Phoenix - Szorongás feat. Phoenix


Rico:
Én már loptam csillagokat,
fürödtem már napsugárban
Beengedlek magam előtt,
hiszen megyek majd utánad
Udvarias vagyok, de
nevezhetlek szar kurvának,
Vagy kurva szarnak,
hogy majd pár év múlva csak
A másik arcomat utáljad,
újra falnak
kik megéheznek
Gyónok egy koszos lapnak
Ők meg istennek
mert vétkeztek,
ahogyan én, megérkeznek az álmok,
hogyha lehunyom szemem
Hisz segítenek a számok
Hogy megmarkoljad a kezem
a tapétába karcolva
Olyan sorom, mit nem ismersz, sorsok nehéz fájdalmával
Csupán csak viccelsz, hátamon a pokróc, mi a sebeket takarná
Kezemben csésze benne kávé
Magamba szívom illatát…
Itt hagynád, ha szeretném
De várj még, te is nevetnél
Te is írhatnál betűket
Engem undorít a tömeg
De nem húzom fel kesztyűmet,
Mert még pislákol a gyertya
A papíron a viasz folt,
már elázott már a könnytől
Nekem egy csók az vigasz volt,
hogy ne kelljen menekülnöm
Ölel a korlát, amiben kapaszkodtam régen
Büszkén mondom, most felérem,
igaz lábujjhegyen állok,
mert a szintem alacsonyan
Ha én fogom meg a kezed, ne kérdezd,
Hogy na, most hogyan tovább
Már harmat szállt a fűre
az avar, réges-régen fagyott
Ülj le!
De kérlek ne mellém, mert a lelkem az itt hagyott.
Nyitott könyv (...) könny, ami lemosta az arcom
Ahogy a sminketeket mosta,
Ez így lett kerek posta,
Egy rozsdás levelesláda,
Amit magamban tartok.
Ezernyi szöveg vagy vers és ti meg beleszartok.
Engem megnevetett Villon, nektek nem mond semmit Dante.
A sorba állj be!
Gyere szívjunk el egy cigit!
Vagy igyuk meg egy sört
Hiszen az a rappes nem ez,
Ez meg-szakítja a kört
Pusztán egy lemez.
Amit nem kell meghallgatnod
Sensitive része az arcom,
Megmarhatod
Hiszen a hold világít meg
Ami szót irányít bent
Ezért suttogtam sokszor
Ordibáltam, hogy meghalljad
Foltozd a rongyot!
Amivel anno letakartál, amivel letakartatok.
Párás üveg, szakadt vászon
Mögé akartatok lökni
Számomra még büdös
az az élet nevű kölni
Amit locsoltok egymásra,
És ezért nem életlen
Nekem üres fogalom
marad az, mi nektek véletlen.
Védelmet állít az alkony tanított meg arra
Hogy ember vagyok én is, engem nagyított fel nagyra
De én kicsi vagyok, mégis nagyítson fel így hát
Apró részecskéket.
Illúzióként kezelem
az emléket,
mert törölni szeretném
Ezért gyújtok rá sok (...),
ezért hamuzok mellé
Majd az angyalt fölkérem
Egy utolsó táncra
Mielőtt megcsókol az ördög, vágom fel az erem játszva
Hisz nekem
ez csak játék, hogy a metrón nincsen jegyem
De a fájdalom ajándék
Mi a batyumba nem fért be
Azért hordom szívben
Vérzik a tollam...
Fogódzkodom a kötélben,
Amit a nyakamon láttatok
Azt elvágtam, mert ő kérte
De mi értelme élni, ha egyszer úgy is eltávozom?
Minek legyek kurva laza, ha egyszer úgy is megváltozom?
Ha nem karcol már a szilánk, amit Ti szétszórtok
Hát tudja meg a világ, hogy a kalandor
nem szónok, csak egy átlagos ember
Akinek barátja lett a vándor,
Így, ha majd olyan dalt hallasz, nyugodtan táncolj.
Phoenix:
Veszem a levegőt, ha tudom
meg a lapot, hogyha akarod.
ti meg a ruhákat, a kocsikat, a nőket,
a házat és majd boldogan éltek
majd haltok
ez az élet
mi szép és nem szopat, mint (rokkó)
itt az angyal is kokszol,
hogy máshová szálljon
már csendesen lépek, hogy ne halljad, ha jövök,
egyre hangosabb a zene is, hogy ne halljad, ha lövök
írok szöveget, verseket,
naplót és könyvet
is ejtek
poharat a földre
és megesik, hogy könnyet
is a párnára.
de úgy érzem, hogy olykor tudnék ölni
csak a következmény tart vissza,
meg a kölni
szaga
a lányoktól kik magabiztosan hozzák meg a döntéseket, a jövőjüket illetően
miattuk cserélem a töltényemet
mi csak régebben volt vak, most éles, mint a kés.
mivel a tinik vágják alkarjukat, mert hogy kurva szar az élet,
mert nem kefélik őket,
és apu nem engedi meg a tetkót
én meg tudom, hogy egyszer úgy is elütöm a metrót.
de még csak vásznat nézek
mozgókép elemzek
egy világot
hol ha betöröd az üveget, csak nekem kell lenyelni a szilánkot.
MC Phoenixből Fecó lett
ki már nem checkeli a mic-ot
nem dobja a peace jelet
és nem ugrik át egy árkot
se,
néha úgy érzi kéne egy lány
de hányik tőle egy csók után
nevet rá, miközben gyűlöli,
rájön, hogy emberileg egy nulla
Pedig többre tartja magát másnál
és nem érti miért nem tudja
a miérteket, a hogyanokat
hogy kivel, mikor és hol
lesz teljes értékű létezése
mikor is háttérbe szorul
a testbeszédek elemzése,
meg a hurok hol nem borul?
de az a kurva égbolt
régóta nem éreztem mást, mint utálatot
ne szeress, ha gyűlölhetsz!
Nő a rosszindulat bűvköre könnyebb gonosznak lenni,
főleg ha nem tudtál jót tenni,
és ha már nincsen kivel.
Ne feledd mindig lesz egy olyan akit kedved szerint szopathatsz
miközben álltok a sorban
megint írok egy szöveget, de hogy ki a fasznak nem tudom
így könnyebben emésztem
meg hogy kiakaszt ez a kurva világ
hol a helyem sem találom
de a vicc hogy már nem is keresem
és már belátom, hogy igaz, tényleg elmúlik a szerelem
pedig úgy volt, hogy nem,
úgy volt hogy örökké
és soha.
Mára tudom, minden sánta álmok lábnyoma a kátrányban
Hívjál álnoknak, szemétnek,
féregnek vagy köcsögnek
én csak őszinte vagyok,
néha tényleg kívánom,
hogy dögölj meg
Te!
Ki rám dudálsz a zebránál,
mert lassan kelek át
vagy te,
én
ki retardáltnak nézel csak, mert őszintén vázolom néhány gondolatom
vagy te
ki megértő vagy és szeretsz is csak átbaszol
te, ti meg ők, de előttetek én.
Szar a kilátás a jelenről a jövőre.
Szemem erőltethetném, de becsukni sokkal könnyebb,
Mára már megutáltam azokat kikért ejtettem pár könnyet.
Megfejtettem a rejtvényt, hogy az élet csak lassú halál,
ami a tökéletes párkapcsolat keresésén alapul
de tényszerű a nem léte
ezért álmodok mindig mással
majd ha felébredek lesz randevúm a tudathasadással
mint a lányokkal kiknek részegen vagy vakon írtam SMS-t.
Mikor próbáltam olyan lenni, mint a többiek
Aki a spanja nőjét dönti meg,
De lehánytam volna a tükröt.
Ismertesse valaki a trükköt,
Miért jó ez?
Ha valaki jön, úgyis elmegy
Hiszen a füstöt is kifújom,
Amit írok, azt is kimondom,
Ahogy a kést is mindig kihúzom
Belőled, mint a választ a kérdésre,
hogy szeretsz –e?
Pedig én is mindig hazudok,
lelkifurdalás nélkül temetlek
magammal szembenézek,
a sötétben viselem el csak jelenléted.
Töltények, kalandor, törvények, szabályok, körképek,
Örvények, hatványozott halálvágy, legendaféle történet
Hallás a lélek Neked a szám, mi kurva nagy lett Veled szemben,
Tapogatózz a sötétben, majd kirendel egy gyilkost az ügyvédem.
Ki csak az enyémet tekinti övének
Ez pár öltéssel vak költészet is lehet
De inkább csak adathalmaz…
Lélektelen tartalommal sétálok a Taigetos-ra
Élni nem képes fajtám az erősebb majd ledobja.
Támaszkodunk biztos pontra, az is lehet, hogy tévedek
Csak olyan fura, hogy szerettél,
most meg azt mondod, hogy Ég Veled!
De csak véletlen, hogy nem kínoz a viszontlátás éjleple,
Csendben nézek, írok, csak akkor beszélek, ha kérdeznek.

letöltés